A nap, amikor kilenc strandon sétáltam keresztül - II. rész



 

(Makronissos beach - Ammos Kambouri beach, 10.44 km, 4 óra 10 perc)


Az 1. részt ide kattintva olvashatod!

..........

Bő 2.5 órája voltam úton az izzasztó melegben, amikor elérkezett az idő a pihenésre, megjutalmaztam magam szokás szerint egy frissen facsart narancslével, ezúttal a Kai Beach Hotel tengerparti bárjában. 



Nem állítom, hogy újult erőre kaptam, de folytatva utamat hamar elértem Ayia Napa kis halászkikötőjéhez. Rövid kitérőt tettem, hűsöltem egy jót a Halcyon szupermarketben (többször meglátogattam már, szeretek itt bámészkodni). Nem csupán élelmiszereket, hanem rengeteg szuvenírt is lehet vásárolni. Végül ellenálltam a sok hasznos és haszontalan szépségnek és csupán megcsappanó folyadék készleteimet pótoltam. Ayia Napa kikötőjébe visszatérve rákacsintottam a híres Black Pearl hajóra, majd elsétáltam számos megterített asztal mellett, melyek így este fél hét felé már csábítgatták az éhes vendégeket.




A kikötő szomszédságában található hosszú Pantachou Beach homokszőnyegén egészen rutinosan keltem át, de az is lehetséges, hogy már nem zavart, hogy egyre jobban telik homokkal a cipőm... Ment le a Nap, nagyon szépek, sejtelmesek voltak a fények. A víz tisztának tűnt, fürdésre invitált, a mustársárga homok pedig kiválónak bizonyult a várépítéshez sokak számára. Tetszett a strand hangulata, leporoltam az egyik napozóágyat, majd elnyúltam rajta - ilyenkor már nem kell érte fizetni - és elkortyolgattam az imént a szupermarketben vásárolt hideg üdítőmet. 

Pantachou Beach

homokvár a parton

felfrissülés a 40 fokban


Bevallom nem ment már könnyen a feltápászkodás, de folytattam azért az utat. Az apró Glyki Nero Beach-en is átbandukoltam, bár lábaim már úgy érezték, mintha süppedős hóban túráznék. 

Glyki Nero Beach

 

A strandot elhagyva kiépített, mégis hangulatos, természetközeli ösvényen kaptattam fel egy újabb dombra, mellettem ismét a már jól ismert sziklás kőzetek uralták a tájat. Még ilyenkor, este 7 óra után is bámulatos volt a tenger színe! Különlegessége még ennek a résznek, hogy a ciprusi nyárban ritka az ilyen harsányzöld táj.

 



 

Megérkeztem a Szerelmesek hídjához, ami így a lemenő Nap órájában is csodás, bár napközben talán még szebb, amikor meredekebben érik a napsugarak a vízfelszínt. 


Nagyon sokan voltak ott ezen az estén, és jó pár embert láttam, akik túlságosan a sziklaperem szélére álltak. Nagyon veszélyes, mert ezek sokszor vékonyak, bármikor letörhetnek. De ha nem is szakadnak le, csak egy rossz mozdulat és máris a mélybe zuhanhatunk. Nem ér meg egy fotó sem ennyi kockázatot, a szélektől legalább egy méteres távolságot érdemes tartani.




 

A szerelmesek egy másik hídjára is rábukkantam hamarosan, egy türkiz színűre pingált fahídra, ami sok-sok szerelemlakat romantikus otthona!



 

Haladva tovább kitűzött célom felé újra és újra letértem egy öbölbe vagy egy sziklás dombocska tetejére. Az egyik alkalommal egy padot is észrevettem! Mivel imádom az ilyen tengerparti ütött-kopott padokat, így ide is leereszkedtem. Hiszen ha üresen árválkodik, akkor nyilván csak rám vár! El is időztem rajta, percekig csak bámultam ahogy a naplemente aranysárga színei festegetik a pajkos hullámokat és a parton szétszórtan fekvő maroknyi vagy akár dinnye nagyságú köveket. A vöröses színkavalkád, a tenger hangja, illata, látványa tökéletes összhangot teremtett, úgy éreztem ennél szebb helyen most nem is lehetnék! 

 



 

Innen csupán pár száz méter választott el célállomásomtól, az utolsó strandtól amit meglátogattam ezen a napon. Az Ammos Kambouri Beach már szinte teljesen néptelen volt mire odaértem. A lemenő Nap azonban még itt is elkápráztatott. A strandot körülvevő fák, kaktuszok, mediterrán növények mind az utolsó fénysugarak ölelésében fürdőztek!

a tenger mellett futó sétány

Ammos Kambouri Beach


 10.44 km-t tettem meg gyalog 4 óra 10 perc alatt pihenőkkel együtt. A meleg ellenére hihetetlenül élveztem ezt a sétát, csodálatos tájakon haladtam végig!


Ha máskor is szívesen olvasnál ciprusi látnivalókról, érdekességekről, éttermekről, csatlakozz Facebook oldalamhoz, hogy ne maradj le az új bejegyzésekről! Vidám ciprusi fotókat pedig az Instagram oldalamon találsz: 2in1ciprus néven!


...............

Előző bejegyzés: 

A nap, amikor kilenc strandon sétáltam keresztül - I. rész

Következő bejegyzés:

10.000 lépés a vizek útján


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések