A nap, amikor kilenc strandon sétáltam keresztül - I. rész
 |
| Adams beach melletti ösvény |
(Makronissos beach - Ammos Kambouri beach, 10.44 km, 4 óra 10 perc)
....
2024 július 16-a egy volt a sok közül, egy a sok extra meleg nap közül, ami az idei júliust jellemezte. Mégis nekivágtam egy hosszú, több mint 10 km-es sétának Ciprus délkeleti tengerpartján.
 |
| Makronissos beach |
Larnacából intercity busszal érkeztem negyed négykor a Makronissos beach-hez legközelebbi megállóba. A hűvös buszból kiszállva csupán lelkesedésem ellensúlyozta a nyomasztó meleget. Hamar elértem a buszmegállótól a hosszú strandig, ahol számtalan ember sütkérezett.
 |
| A Makronissos beach sziklás része |
Egy héttel korábban pontosan itt fejeztem be egy másik sétát, de azon az estén a kis sellőuszony formájú félszigetre már nem mentem ki, így most ezzel kezdtem. Imádom a holdbéli tájra emlékeztető kőzeteket, amikből nem volt hiány és a tenger színe is rabul ejtett már itt, az út elején. A víz széle sajnos elég algás volt a strandon a nagy melegnek köszönhetően, de beljebb tiszta volt és hívogató. Vicces volt a sok mezítlábas strandoló között sportcipőben trappolni át a Makronissos beach puha homokszőnyegén. De gyorsan ment a szlalomozás a napágyak között, majd egy keskeny, köves ösvényen folytatódott az út néhány száz méteren keresztül.
A következő strandon (Landa beach) nyoma sem volt az algáknak, tengeri növényeknek. A természet folyamatosan változik, nem lehet kijelenteni, hogy az egyik strand mindig algás, a másik nem. Ha valahol ilyet tapasztaltok, érdemes körbenézni a környéken.
 |
| Landa beach |
A Landa beach után vadregényesebb lett a táj, néhol a sziklákon sétálgattam, máskor pedig újra a kiépített ösvényen. Hamarosan egy piknikező hely mellett haladtam el, ahol akár népes családok, társaságok is jóízűen falatozhatnak, grillezhetnek az árnyékolókkal felszerelt faasztalok körül.
 |
| Piknikező hely a Landa beach után |
A híres Nissi beach felé kanyarogtam tovább, azonban a távolban már a Cape Greco Nemzeti park jellegzetes sziklái is kirajzolódtak.
Néhol ismét letértem az ösvényről, és a környező szúrós sziklákról szemléltem a tájat, hihetelen színekben játszott itt is a tenger. Az árnyas sétányról páratlan szépségű volt a kilátás a következő öbölre, az Adams beach-re. Ráadásul kaktuszok, pálmák szegélyezték az utat! De maga az öböl is meseszép, nyáron sokan vannak itt is, mégis érdemes elsétálni erre és belefeledkezni a látványba! Nagyon hívogatott a tengerparti bár egy italra, szeretem az ilyen helyeket, ahol fantasztikus kilátás mellett lehet iszogatni. De volt még bennem bőven energia, így későbbre tartogattam a hűsítő sziesztázást.
 |
| sétány az Adams beach mellett |
 |
| Adams beach |
 |
| Adams beach |
A kis kápolnát is alaposan szemügyre vettem a parton, majd előbukkant a Nissi beach jellegzetes szigete.
Csigalassúsággal jutottam át a Nissi beach süppedős homokján, ráadásul itt tényleg rengeteg ember volt, akiket kerülgetni kellett. A középső rész itt is elég algás/hínáros volt. A strand keleti oldala viszont tisztábbnak bizonyult, érthetetlen okból mégis itt strandoltak kevesebben. Ezen a részen számomra az is pozitívum volt, hogy a kis sziget sem takarta ki a végtelen tenger látványát.
 |
| nyári tömeg a Nissi beach-en |
 |
| a Nissi beach egy része időnként algásodik |
 |
| a Nissi beach keleti oldala volt szebb, amikor ott sétáltam |
Közvetlenül a Nissi beach után egy domb található, amire mindenképp érdemes felsétálni. Azoknak pláne, akik nem jutnak el a Cape Greco Nemzeti parkba, mert hasonló a hangulata. De semmiképp ne mezítláb vagy papucsban induljatok el felfedezni, mert szúrós, hegyes talajon kell lépkedni. Hihetelen szép volt a kilátás innen, percekig bámultam a messzi távolba!
Hosszan elnyújtózik ez a rész, de mellette a kiépített ösvény is tovább kanyarog, így aki megunja a talpmasszázst, bármikor visszatérhet rá. Előbb-utóbb én is így tettem, ideje volt tempósabban haladni tovább. Aztán persze újra és újra elcsábultam és kisebb-nagyobb kitérőket tettem a bokatörő sziklákon, mert annyira szép volt a táj, nem akartam semmiről lemaradni!
A Vathia Gonia beach-hez is elértem, az alga helyzet itt sem volt rózsás, de legalább itt nem volt túl nagy tömeg. Ráadásul jópofa homokvárakat találtam!
 |
| Vathia Gonia beach |
Hamarosan újabb lapos dombot másztam meg, mielőtt elértem a Musan beach-et. Ez a strand arról lett híres, hogy búvárkodás keretében meg lehet csodálni a vízfenékhez rögzített szobrokat.
 |
| szobor a Musan beach előtt |
 |
| Musan beach |
 |
| Musan beach |
Egy helyes kápolna okozta a következő meglepetést, mivel legutóbb mikor itt jártam még hófehér volt, mostanra pedig kupoláját kékre festették. Úgy tűnt, hogy kívülről már felújították, belül viszont még nem készült el, az ablakán beleselkedve láttam, hogy üres még a belseje.
A templom előtti parton íves fapallók nyúlnak a víz fölé, most erős hullámok csapkodták, fröcskölték őket. Volt, akit nem zavart az időnként felcsapó tengervíz.
Kb 2.5 órája voltam úton az izzasztó melegben, amikor eljött az idő a pihenésre, de erről és az út további részéről majd a következő bejegyzésben mesélek! Tarts velem akkor is!
Ha máskor is szívesen olvasnál ciprusi látnivalókról, érdekességekről, éttermekről, csatlakozz Facebook oldalamhoz, hogy ne maradj le az új bejegyzésekről! Vidám ciprusi fotókat pedig az Instagram oldalamon találsz: 2in1ciprus néven!
...............
Előző bejegyzés:
Következő bejegyzés:
A nap, amikor kilenc strandon sétáltam keresztül - II. rész
Megjegyzések
Megjegyzés küldése