Színes emlékeim Karmiról, a hegyoldalba épült faluról
Hatalmas murvafürt tekereg a kőkerítéseken, leander bokrokból hajlik alagút a töredezett lépcsősor fölé. A füge túléretten csüng a nagy, zöld levelek között, a földön pedig citromok hevernek kisebb kupacokban. Ehhez hasonló színes emlékfoszlányok maradtak meg bennem a festői hegyi faluról, ahol 2023 nyarán sétáltunk egy nagyot.
Karmi (törökül Karaman) Észak-Cipruson található, Kyreniától nyugatra. 1974-ig görögök lakták, majd néhány évig elhagyatottan álltak az apró házikók. Pár nehéz évvel később felújították őket, megőrizve eredeti arcukat és persze épült azóta néhány új, modern medencés villa is.
A faluban manapság többnyire angol nyugdíjasok laknak, élvezik a nyugodt élet szépségeit és a tengerre nyíló pazar kilátást.
Mi másfél órát töltöttünk a bájos utcákon bóklászva, melyek többsége egy-egy növényről vagy természeti képződményről kapta nevét: Leander utca, Fügefa sétány, Pipacs lépcső, Fenyő út, Hegy utca, Szakadék sétány ... Sőt, még a Ciprusfa utcára is rábukkantunk!
Nem csupán az utcák neveit böngésztük szívesen, hanem a házakét is, hiszen házszámok helyett a falakon időnként az otthonok neveit olvashattuk egy-egy díszes kép vagy szobor kíséretében.
Körbejártuk a központban lévő, zászlókkal díszített egykori görög templomot, ami ma már inkább török múzeumként üzemel. Majd több tucat lépcsőt megmászva, irigykedve a könnyedén libbenő pillangókra felsétáltunk a falura legszebb kilátást nyújtó pontra. A fehér házak, a zöldellő vidék, a színes virágok és a távoli tenger egyszerre tárult elénk. Túraút is indul a faluból a szomszédos hegy magasabban fekvő pontjaira, sőt akár Szt. Hilarion csipkés fellegvárához, így aki szívesen kirándulna, akár egy egész napot is el tud tölteni a környéken!
Néha úgy tűnt megállt az idő valamikor és csak a növényzet burjánzik a faluban, néhány méterrel odébb pedig irigylésre méltó házak sorakoztak. Tetszett nekünk a kettőssége, vagy még inkább a sokszínűsége ennek a kis ékszerdoboznak!
Mivel a hegyoldalba épült a falu, így alaposan elfáradtunk míg bejártuk keresztül-kasul a meredek, lépcsős utcákat. Sétánkat a Treasure Restaurant teraszán zártuk, ahol ugyan ebédet nem rendeltünk, de szuper kilátás mellett iszogattunk házi limonádét és jeges lattét miközben dalos kabócák húzták a talpalávalót!
...............
Előző bejegyzés:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése