Egynapos kiruccanás Ciprusra

 Bakancslistás vágyam vált valóra azzal, hogy egy áprilisi napon mindössze egyetlen napra repültem el Ciprusra. Ebben a bejegyzésben elmesélem nektek, hogy mivel töltöttem azt a kb. nyolc órát a szigeten, ami rendelkezésemre állt!

Szt. Lázár templom, Larnaka

 

6:30 Érkezés Budapest repterére

Időben érkeztem a reptérre pehelysúlyú hátizsákommal, amiben csak 2 szendvics, egy üres vizespalack, baseball sapka, naptej volt és még néhány apróság. Elsőként a Coffee Berry felé vettem az irányt, hogy saját szememmel is meggyőződjek róla, hogy már Magyarországon is van egysége a Ciprusról már jól ismert kávézóláncnak! Megnyugodtam, hogy tényleg létezik, kipróbálni viszont majd egy másik alkalommal fogom, most szerettem volna minél hamarabb átjutni az ellenőrzéseken és csak utána kávézni. 

Coffee Berry már itthon is!

 

A biztonsági ellenőrzésnél szinte nem volt sor, így hamar a Frei kávézóban találtam magam és egy finom tejeskávé iszogatásával ütöttem el az időt a kapu nyitásáig. 

8:30 Felszállás

A gépen ablak mellett tudtam ülni, így menet közben bámultam a felhőket, a havas hegycsúcsokat, a tengert, majd az út végén végre megjelent előttem Ciprus jól ismert, ám kicsit ködbe burkolózott alakja. A sziget zöldellt, a tenger pedig szép színekben pompázott, ahogyan azt kell! És, hogy miről olvasgattam útközben a Wizzair magazinban? A lenti kép elárulja! ☺

 

 

 

12:15 Landolás Larnaka repterén

(magyar idő szerint 11:15, mivel Cipruson mindig egy órával előrébb járnak)

A menetrendnél 10 perccel hamarabb értünk földet, a gépből kiszállva megcsapott az ismerős illat, amit csak Ciprusra érkezve szoktam érezni, és ami mindig valami jónak, élménydúsnak, kalandosnak a kezdetét jelenti számomra. Próbáltam sietni, hamar átestem itt is az okmányellenőrzésen, majd siettem a 425-ös buszhoz, ami kb. 3 perc múlva el is indult. Iszonyatos tömeg volt rajta, nem is fért fel mindenki, de a sofőr azt ígérte a lemaradóknak, hogy hamarosan jön egy másik busz. Villámgyosan suhantunk az ismerős tájakon a sóstavak mellett. Nem volt egyetlen le- vagy felszálló sem útközben, így elsőként miattam állt meg a busz.

 

13:09 Hello Mackenzie Beach

A reptérhez legközelebbi strandon pattantam le a tömött buszról. A nagy sietség után szerettem volna kicsit lelassulni, nem az volt a tervem, hogy végigrohanjam a napot. Három dolog volt csupán amit előre elterveztem:

1. A Mackenzie Beach - Finikoudes Beach sétányt életemben már vagy 30x bejártam, de szigetkörös leírás még nem készült róla, így arra gondoltam itt a nagy alkalom, hogy dokumentáljam ezt a szakaszt is.
2. Larnaka Régészeti Múzeuma eddig mindig kimaradt nekem, így ideje volt meglátogatni
3. Két tengerparti kávé, és minél több időtöltés a tenger közelében

Első lattémat rögtön érkezést követően iszogattam meg a South Coast kávézóban a tengerparton, miközben néhány percenként megjelent az égen egy-egy felszálló repülőgép.

 

 

 

13:50 Induljon a séta!

A reptér szögesdrótos kerítése mellől indultam. Nem mondhatni, hogy tömeg lett volna, a beach bárok fele zárva volt, a parton is kevesen voltak. A napozóágyak közül csupán néhány tucat volt kitéve. Az időjárásra sem lehetett különösebb panaszom, kellemes 22 fok volt, erős szél és némi sivatagi por jellemezte ezt a napot. Egy-két ember azért belemerészkedett a tengerbe, élvezték a hullámokat, valamint néhány vidám kisgyerek játszadozott a parton. Többnyire a keményhomokos részen sétáltam, máskor a parttal párhuzamosan a kávézók, éttermek közötti sétányon. 

 

  

  

 

 

 

A Nusa Beach bár környéke nagyon tetszett, sok pálma és virág vette körbe, sőt néhány leander is megmutatta, hogy milyen színűek lesznek dús virágai a nyári hónapokban. 

 

 

Kisétáltam a halászkikötő végébe a szelíden ringatózó csónakok mellett, ahol épp horgászok igyekeztek kisebb halakat fogni a későbbi komolyabb horgászat előtt. Meglepően kevesen voltak mindenhol, még cicákkal is csak elvétve találkoztam. 

 

 

Tovább haladtam a kiépített sétányon, élveztem az erőteljes hullámok hangját, még azt sem bántam, hogy rám is jutott a frissítő vízpermetből, örültem ahogy arcomba fújja a szél a sós tengervizet. Megnézegettem a török negyed kívülről felújtott épületeit, majd a szuper kilátással büszkélkedő éttermeket, melyek egymást váltották a sétány mentén. 

 

 

 

 

 

Egyre közelebb értem a Larnaka tengerpartján álló masszív erődhöz. Közben néhány helyen lefotóztam, hogy merre kell futnom, ha épp egy cunami készül elönteni a várost. Az erőd mellett galambok és sirályok százai röppentek a magasba, szerencsére egyikük sem kívánt nekem jó szerencsét...

 

 

 

 

Kisétáltam a tengerbe nyúló mólóra, szót fogadva a táblának, nem ugrottam fejest, inkább csak kémleltem a tájat ameddig a szemem ellátott, valamint néhány "művészfotót" is készítettem. Ezzel e rövidke szigetkörös szakaszom véget is ért, 3,47 km-t tettem meg 58 perc alatt. Máskor ez jóval gyorsabban megy, de most igyekeztem mindent alaposan bejárni és lefotózni nektek. 

 

 

 

 

14:50 Finikoudes promenád

Andalogtam még egy darabig a sétányon a magas pálmafák mellett, majd elindultam a múzeum felé, továbbra is gyalog. Ehhez kicsit el kellett távolodnom a tengertől, viszont láttam így is csodaszép dolgokat, páldául egy hatalmas murvafürtöt egy romos ház előtt.

 

 

 

 

15:15 Larnaka Régészeti Múzeuma

A múzeumba a belépés ingyenes, de figyelni kell a nyitvatartásra, mert elég korán zárnak. Sok-sok edényt, eszközt, ékszert, agyagfigurát kiállítanak a különféle korszakokból. Én teljesen egyedül sétáltam végig a termeken, csak a legvégén érkezett két másik látogató. Ajánlom nektek is a múzeumot, különösen a nyári nagy melegben vagy egy hűvösebb téli napon. De természetesen bármikor máskor is! Sok időt nem töltöttem itt, de igyekeztem minél több infót lefotózni, hogy majd utólag elolvassam őket.

 

 

 

 

A múzeumot elhagyva folytattam sétámat ezúttal egy másik úton, vissza a tenger felé.

Rise Urban Art Hotel, Larnaka

 

Larnakában jelenleg sok útfelújítás zajlik, például a larnakai "Váci utcában", ahol nagy márkák boltjai sorakoznak egymás mellett. Elég szürreális volt itt sétálgatni, kicsit úgy éreztem magam, mintha egy földrengés pusztította területen járnék.

 

 

Azért persze akadtak szép részek, bájos utcák, letisztult terek is és élmény volt bekukkantani néhány kézműves boltba.

 

 

 

15:55 Szt. Lázár templom

A templomot - ami mára Larnaka jelképévé vált - és az előtte lévő teret - ahol most üde színfolt volt a lilán virágzó orchidea fa -  mindig meglátogatom, amikor a városban járok, így ez most sem maradt ki! A ciprusi bizánci építészet egyik legfigyelemreméltóbb példája ez a kőből épült templom, ami Szt. Lázár - ma már üres - sírja fölött fekszik, aki a Biblia szerint Jézus segítségével feltámadt, majd ezután érkezett Ciprusra. Barnabás és Pál apostolok Kition (a mai Larnaca) püspökévé szentelték, 30 évig élt a városban, később pedig Larnaca védőszentje lett. 

 

 

 

A díszes templomot belülről is megcsodáltam, hatalmas csillárok, aranyozott fabútorok, értékes ikonok díszítik. A templom belsejéből néhány lépcsőn lesétálva, a szent üres szarkofágját is megnéztem, ami kissé bizarr, de nem érdemes kihagyni! 

 

 

16:20 Gyros a tengerparton

A templomhoz közel vásároltam egy gyrost, amit magammal vittem a partra, elnyúltam egy napozóágyon (ilyenkor már nem kell érte fizetni) és gyorsan neki is estem, mert már nagyon éhes voltam ekkorra. Annyira nem volt extra, mint amennyire egy 4.9-es értékelésű helytől vártam, de az kétségtelen, hogy jó nagy adagot kaptam csupán 5 EUR-ért. Fél órát chilleztem itt a napozóágyon, majd pár percet sétáltam mezítláb a parton mielőtt újra útnak indultam volna.

 

 

17:00 Vissza a Mackenzie Beach-re

Agyaltam rajta, hogy hogyan töltsem a maradék pár órát, végül arra szavaztam, hogy visszasétálok a Mackenzie Beach-re, majd onnan tovább a közeli Sóstóhoz naplementét nézni. Visszafelé sétálva már nem sokat fotóztam, inkább csak nézelődtem, figyeltem a tájat és az embereket, egészen megélénkült a gyalogos forgalom.

 

 

17:50 A második tengerparti kávé

Tudtam, hogy hosszú még a nap, így belefért egy ilyen késői kávé is, amihez végül a Caffé Nero-t választottam a Mackenzie Beach-en. Igyekeztem kihasználni az utolsó pillanatokat, amikor a tenger közelében lehetek. Egy szupermarketben beszereztem egy szendvicset a biztonság kedvéért, bár még lapult egy otthonról hozott a táskámban.

 

 

18:48 Sóstó

A Mackenzie Beach-től tíz perces gyaloglást követően máris a Sóstó partján jártam, ami most eléggé tele volt vízzel. Sajnos a vastag felhők miatt a naplemente aznap nem volt látványos, de a táj így is szép volt, a hangulat pedig békés. Mások is voltak ott, akik erre az elmaradt esti mozira érkeztek és jópár futóval is találkoztam. Egy darabon elsétáltam a Sóstó mellett kanyargó tanösvényen, megetettem néhány szúnyogot, majd egy padon ücsörögve képzeltem magam elé a naplementét.

 

 

 

 

19:35 Irány a reptér

Úgy döntöttem gyalog megyek ki a reptérre. Az időmből kitelt, a lábaim is bírták és még kedvem is volt hozzá! Elindultam hát az út melletti járdán. A kezdeti szürkület egyre sötétedett, végül teljesen beesteledett. Sóstavak mellett haladt az út, izgalmas volt itt is a táj. Átkeltem pár körforgalmon is, majd végül egy elhagyatott úton rövidítettem a reptér felé, melynek végén egy parkolón kellett átjutnom. 45-50 perc alatt értem ki a reptérre.

 

 

 

 

20:30 Várakozás

Mivel ilyen korán odaértem, így még kint a reptér előtt ücsörögtem egy darabig, szívtam magamba a ciprusi levegőt. Majd bementem az épületbe, feltöltöttem a telefonomat, a gyors biztonsági ellenőrzést követően pedig volt időm bámészkodni a reptéri boltokban. Megszaglásztam a Ciprus ihlette parfümöt, sőt a teszt példányból tettem is magamra egy lehelletnyit. (Nem rossz, de semmi különleges, nem venném meg 49 EUR-ért.)

tavaszi dekor a reptéren

 

Chypre, a Ciprus ihlette parfüm

 

a híres kék bor is kapható a reptéren

 

23:40 Búcsú

Elérkezett a búcsú pillanata, időben indult haza a gépünk Budapestre. Nem volt teltház, a mellettem lévő két ülésen nem ült senki. Felreppentünk a Mackenzie Beach irányába, ahol nem is olyan rég még lentről néztem a gépeket, most pedig fentről, a kis ovális ablakon keresztül kémleltem a fényárban úszó várost.

 

 

Összegzés és költségek

Nem állítom, hogy Ciprus ideális egynapos úticél, ha ilyen terveitek vannak jobb például Málta vagy egyes olasz városok, ahova kevesebbet kell repülni. Főleg olyanoknak nem ajánlom, akik még nem jártak a szigeten, mert a legszebb helyekre nincs idő eljutni egy nap alatt. Én viszont nagyon élveztem ezt a napot, és igazán feltöltődtem, megkaptam tőle azt, amire vártam: kizökkenni a hétköznapokból és csupa jó dologgal, munka és kötelező feladatok nélkül tölteni egy napot Cipruson! Összesen kb. 25000 lépést tettem meg.

És végül lássuk a költségeket:

• retúr repjegy: 19980 Ft

• buszjegy: 2,4 EUR

• két kávé: 3,75 + 3,65 = 7,4 EUR

• gyros: 5 EUR

• víz egy supermarketben: 0.5 EUR

• szendvics egy szupermarketben: 3.5 EUR (ezt végül hazahoztam, nem is én ettem meg)

 

Ha máskor is szívesen olvasnál ciprusi látnivalókról, érdekességekről, éttermekről, csatlakozz Facebook oldalamhoz, hogy ne maradj le az új bejegyzésekről! Vidám ciprusi fotókat pedig az Instagram oldalamon találsz: 2in1ciprus néven!

...............

Előző bejegyzés: 

Hogyan utazzunk kutyával Ciprusra?