Ahol a madár se jár - Túra a Kormakitis-fok néptelen vidékén
![]() |
| A Besparmak Trail nyugati vége |
Teljes táv: 13 km, 3 óra 30 perc
Ebből a szigetkörös szakasz: Ibelin-barlang - Golya Cafe, 9 km, 2 óra 30 perc
2026. június 20.
...........
Rusztikus, kopár táj, pajkos tenger, apró-cseprő mediterrán bokrok, és végeláthatatlan kőmezők kísérték utunkat kilométereken át. Ciprusnak egy olyan elhagyatott szegletében túráztunk, ahol csak kevesek járnak. Csak tettük egyik lábunkat a másik után, ráérősen haladtunk, gondolataink cikáztak csupán, kihasználva, hogy a mesés tájon kívül semmi nem vonja el róluk a figyelmünket. Az út során egy horgászt leszámítva, nem találkoztunk senkivel.
De hol van ez a hely, ahol a madár se jár? Ciprus majdnem legészakibb részén terül el a Kormakitis-fok. Innen indul Észak-Ciprus legismertebb hosszútávú túraútvonala, a Besparmak Trail, ami mintegy 250 km-en át kígyózik hegyeken-völgyeken át kelet felé.
![]() |
| A Besparmak Trail turistajelzése |
Mi azonban csak részben érintettük a Besparmak Trail-t egy rövid szakaszon, célunk az volt, hogy a Kormakitis-fok környékét barangoljuk be.
![]() |
| 13 km-es körtúránk útvonala (Locus Map appal rögzítve) |
Elmesélem picit részletesebben, hogy mivel is töltöttük ezt a szép nyári napot a párommal és a fiammal:
8:00 - Irány észak
Gyors reggelit követően, még álmos fejjel dobáltunk a hátizsákokba mindent, ami az erős napsütés elleni védelemhez kellhet, majd beültünk az autóba, feltekertük a rádiót és útnak indultunk a déli partról észak felé. Mint kés a vajban, úgy keltünk át a határon, így 1 óra 50 perc alatt meg is érkeztünk a Golya Café-hoz, ahol autónkat hagytuk.
10:00 - Izgalmakkal indult a túra
Enyhén emelkedő aszfalt út gondoskodott a kellő bemelegítésről, melyről egy díszes, fehér mecset mellett tértünk le jobbra és elindultunk a tenger irányába. Én az első tíz perc után elgondolkoztam azon, hogy vissza kéne fordulni, mert fenyegető volt a kutyák egyre hangosabbá váló vad ugatása, ahogy elhaladtunk néhány tanya mellett. De a fiúk bátorsága végül engem is átsegített ezen a helyzeten és kutyatámadás nélkül vészeltük át ezt a szakaszt.
![]() |
| Sadrazamköy falu mecsete |
Megkönnyebbülve, végre én is gyomorideg nélkül sétálhattam a fenyők, olajfák, kopár bokrok mellett vezető úton. A kabócák megállás nélkül dalolásztak, míg mi szorgalmasan kerülgettük az utat pöttyöző kecskebogyókat. A tenger még messze volt, de kéksége időnként felsejlett a távolban.
Kilométereken át baktattunk a vöröses, homokos, köves úton. Meglepő módon egy-két felhő is feltűnt az égen, mégis nagyon meleg volt, folyamatosan izzadtunk. Egyre szaporodtak a lila kakukkfű bokrocskák is, melyek közül néhányat megdörzsölgettem, hogy hosszan velem maradjon kellemes illatuk.
Végre elértünk a tengerhez! Azonban nem indultunk el egyből jobbra a Kormakitis-fok irányába, először egy barlangot próbáltunk megkeresni.
![]() |
| a barlang előtt elterülő part |
![]() |
| kilátás az Ibelin-barlangból |
Az Ibelin-barlang előtt egy igazán szép öböl húzódott, csupán egy baj volt vele, hogy rettentően sok szemetet mosott ki ide a tenger. Maga a barlang pedig elég életveszélyesnek tűnt, így sokat nem időztünk benne. Ekkor 4,07 km-nél jártunk és még csak most kezdődött az igazán látványos rész, ami ráadásul már beszámítható a szigetkörbe is, hiszen innentől a partvonalat követtük egészen a túra végéig.
11:00 - Kőmezők, sárga pillangók és a végtelen tenger
Egy órája voltunk úton amikor tovább indultunk a barlangtól. Innentől már folyamatosan láttuk a tengert, bár az ösvény nem közvetlenül mellette vezetett. Néhány perc múlva szalmabálák között kanyarogtunk, ahol pici, sárga pillangók repkedtek körülöttünk. Az út egyre sziklásabbá vált, kellemetlenül szúrkálták talpunkat az apró kődarabok. Az addigi tájat sivatagi hangulatú, buckás vidék váltotta fel, sajnos szemét itt is elszomorítóan sok volt.
Keskeny ösvényen kapaszkodtunk fel a dombra ahonnan csodaszép kilátás tárult elénk. Nagy örömünkre már a Kormakitis-fokot is megpillanthattuk. Újabb és újabb kődombokon keltünk át, melyeken elvétve turistajelzéseket is találtunk. Az út pora rengeteg apró, fehér kagylót rejtett. Hármat el is tettem, hátha szerencsét hoznak nekünk (ha újabb kutyákkal találkoznánk...).
A kődombokat egy kisebb kősivatag követte, majd 9.2 kilométer megtétele után megérkeztünk a Besparmak Trail kezdetét jelző kőtáblához. Számomra katartikus pillanat volt, már nagyon régóta vágytam rá, hogy Ciprusnak ezt a távoli részét is felfedezzük! És most végre itt álltunk a Kormakitis-fok csücskében, ahol szinte bármerre néztünk, a végtelen tenger látványa tárult elénk!
12:20 - Rátértünk utunk legszebb szakaszára
Innen már magán a Besparmak Trail-en folytattuk az utat. Eleinte nem volt szépen kialakítva az ösvény, keresgélni kellett a jeleket (B betűket), viszont leírhatatlanul szép volt a táj. Időnként egészen a sziklaszirt tetején vezetett az út, ahonnan olyan kilátás nyílt a tengerre, hogy képes lettem volna órákig ücsörögni ott. Ez volt a túrának a legszebb szakasza, de talán mentálisan a legfárasztóbb is. A bokatörő, sziklás terepen minden lépést jól meg kellett gondolni és a kígyók miatt is nagyon oda kellett figyelni arra, hogy hova lépünk.
Hosszan sétáltunk a kopár tájon, magunk előtt a hatalmas, csipkés, csúcsos hegy sziluettjét figyelve.
Az utolsó szakaszra elhagytuk a járt utat a járatlanért, vagyis letértünk a Besparmak Trail-ről. Vadregényesebb, sziklásabb, ösvénynek csak jóindulattal nevezhető úton haladtunk tovább. Itt is találtunk néhány B betűs jelzést, ami annak köszönhető, hogy régebben erre vezetett az ösvény és maradtak itt jelek. Ma már azonban ezt a részt egyáltalán nem tartják karban.
13:30 - Visszatérés a Golya Café-hoz
A 13 kilométeres túrát három és fél óra alatt teljesítettük. Ebből a szigetkörbe beszámítható szakasz 9 km volt, amit 2 óra 30 perc alatt tettünk meg. Levezetésképp csupán 200 métert kellett visszasétálni autónkhoz Sadrazamköy falu fehérre meszelt, repedezett falú házai között, melyek kertjeiben színpompás virágok élvezték a napsütést.
Idei nyaram legszebb sétája volt ez, most is beleborzongok ha magam elé képzelem a tenger, a sziklák és a távolban ágaskodó hegyek harmóniáját, melyet a gomba módra felbukkanó lila kakukkfű bokrok illata fűszerezett meg! Az pedig külön öröm, hogy a párommal és a fiammal együtt tettük meg az utat ezen a csodás, néptelen vidéken.
Néhány faluval arrébb a Nazar Restaurant vendégszeretetét élvezve egy kiadós, finom ebéd kíséretében próbáltuk kipihenni magunkat és végre jót hűsöltünk az árnyas teraszon.
![]() |
| Adana kebab |
![]() |
| tojásos pide |
![]() |
| török kávé |
![]() |
| ayran |
Ha máskor is szívesen olvasnál ciprusi látnivalókról, érdekességekről, éttermekről, csatlakozz Facebook oldalamhoz, hogy ne maradj le az új bejegyzésekről! Vidám ciprusi fotókat pedig az Instagram oldalamon találsz: 2in1ciprus néven!
...............
Előző bejegyzés:
Helló Észak-Ciprus! - Séta a szellemvároson át Othello váráig


















































Megjegyzések
Megjegyzés küldése