Túra és kávézó mustra a Lady's Mile Beach-en
![]() |
| Columbia Sun Beach Bár, Lady's Mile Beach |
Lady's Mile Beach déli oldala - Marina Beach (Limassol)
11.79 km, 2 óra 44 perc
2026. június 24., szerda
.............
Marokszámra hevertek a formás kagylók a drapp homokban a Lady's Mile Beach déli oldalán. Nem indultam különösebben korán, fél 11 felé járt már az idő. Szembeszél süvített az arcomba, de a 33 fokos melegben ez túl sok gondot nem okozott. Érdekes volt, hogy az erős szél ellenére a tenger csupán lágyan fordozódott, nem voltak nagy hullámok.
A strand déli végét az angol katonai bázis területe zárja le, onnan indítottam ezt a szigetkörös szakaszt. Az első néhány kilométeren folyamatosan a tenger mellett, homokbuckás tájon haladtam. A part állandóságát csupán az egymástól néhány száz méterre sorakozó tengerparti bárok törték meg. Más épület nincs ezen a részen. Arra gondoltam, ha már úgyis végigjárom a partszakaszt, tartok egy kis beach bár mustrát és szépen sorban mindegyiket kipróbálom ☺, na jó nem, csak lefotózom!
![]() |
| útvonalam a Locus Map segítségével rögzítve |
![]() |
| ettől a kerítéstől indult a sétám |
![]() |
| homokbuckás táj |
A Columbia Sun bárnál még épp csak a napernyők nyitogatásával foglalatoskodott az álmos személyzet, készülődve a strandolók fogadására.
Sárgás színű, kemény, nem süppedős homokon sétáltam tovább, ami szuper alapanyag lett volna homokvárak építéséhez. Eleinte alig találkoztam valakivel, csupán néhány párocska romantikázott a bárok közötti partszakaszokon.
Az Oceania All Seasons By The Sea beach bárhoz közeledve azonban egyre több strandoló tűnt fel. A kislányok üres kávéspoharakba gyűjtögették a kagylókat, többen már a tengerben fürdőztek, mások pedig a napozóágyakon pihentek vagy a bárban iszogattak. Milyen érdekes, rajtam kívül senki nem túrázott a parton. ☺
A Captain's Cabin előtt színes ugrálóvárak lebegtek a vízfelszínen, a kicsik nagy örömére. Nekem korai volt még a kávézáshoz, pedig ebben a bárban szívesen elücsörögtem volna egy kicsit.
Néhány perccel később az Aplostra beach bár is hívogató volt. Meg kell hagyni igazán tetszetős a kávézó felhozatal a Lady's Mile Beachen!
A Plage Du Soleil bár sárga-fehér napernyői, melyek a ciprusi zászló színeiben játszottak, igazán egyediek voltak. Idegesítő volt azonban a sok homoki légy, amik folyamatosan pattogtak a talajon.
Legyintve a körülöttem legyeskedő legyekre, tempósan haladtam tovább. A távolban egyre határozottabban rajzolódtak ki Limassol felhőkarcolói és az ipari kikötő égbe nyúló darui, tornyai.
Hosszabb, beach bár mentes szakasz következett, ami vélhetőleg annak is köszönhető, hogy a talaj kövesre változott, a tengerben pedig nagyobb sziklák pöffeszkedtek. Gyaloglásra azonban ez a rész is szuper volt, bár nehezebben haladtam a csörgős köveken, mint korábban a homokos talajon.
Már 4,3 kilométernél jártam és 1 óra 22 perce voltam úton, amikor megérkeztem a strand utolsó vendéglátóhelyéhez, az Oasis halétteremhez. Kávézásra nem igazán tűnt ideálisnak, mivel inkább klasszikus tavernának látszott, pedig itt már szívesen megálltam volna egy pihenőre.
A strand végén kőfal állta utamat, innen idult a limassoli ipari kikötő területe, ezzel párhuzamosan pedig a mai sétám unalmas, kínszenvedős része, a kikötőt ugyanis csak egy több kilométeres kitérővel lehetett megkerülni.
Beférkőzött a fejembe a stoppolás gondolata, de végül inkább úgy döntöttem, hogy szivatom magam. Hosszan caplattam, amennyire tudtam gyors léptekkel egy szögesdrótos kerítés mellett, néhol járdán, máskor bicikliúton. A legszebb látványt a körforgalmak és az út melletti színes leandersövények jelentették. Azért annak örültem, hogy volt járda és nem az úttest szélén kellett gyalogolnom. Egyre forróbban tűzött rám a déli nap, így ekkor már "csodaszép" kalapommal is ki kellett egészítenem az amúgy is nagyon csinos mai szettemet. ☺
Ez a fantasztikus kerülő végül közel öt kilométeresre sikerült, így 9,22 km-nél jártam már, mikor újra visszaértem a tengerhez. Sajnos ez is csak egy futó találkozás volt, mivel továbbra sem vezetett út a part mentén. Lepukkant utcákon, összetört autók, szeméthegyek, romos épületek mellett kellett folytatni az utam. De ahogy szinte mindig, most is találtam valamit, ami tetszett: hatalmas kaktuszokat!
Egy kiszáradt patakmeder felett is átkeltem, majd újra a tenger felé vettem az irányt. Végre viszonylag közel haladtam a morajló víztömeghez, de mivel hajószerelő telepek sorakoztak egymás mellett, így csak néha tudtam kikukkantani rá. Itt már járda sem volt, viszont a forgalom is minimálisra csökkent.
Sétám végéhez közeledve rátértem egy újabb bicikliútra, jobbra nézve végre zavartalanul pásztázhattam a tengert, bal oldalamon azonban építkezési területek és munkagépek tucatjai álltak.
Fáradtan érkeztem meg mai célpontomhoz, a Marina Beach-re, ami bár egy mesterséges strand, de nagyon szép volt, igazán jól passzolt a fehér homok a türkizkék vízhez. A strand mögött a Limassol Marina elegáns apartmanjai és villái sorakoztak.
Végül 11,79 kilométert tettem meg 2 óra 44 perc alatt. Bevallom, nem került be ez a szakasz a kedvenc sétáim közé, ennek ellenére voltak itt is szép részek és örülök, hogy végre fel tudtam térképezni a Lady's Mile Beach-en lévő kávézókat. Ígérem, legközelebb ha arra járok, majd ki is próbálom valamelyiket!
...............
Előző bejegyzés:
Ahol a madár se jár - Túra a Kormakitis-fok néptelen vidékén












































Megjegyzések
Megjegyzés küldése