Tévelygések vígjátéka, avagy egy kalandos séta az északnyugati szegletben

Bath of Aphrodite Étterem (Akamas-félsziget) - Island Beach Bar (Latchi)

2025. május 25., 7,48 km, 2 óra 6 perc

....................

 

Ciprus egyik legszebb vidékén, a nyugati sarokban elterülő Akamas-félszigeten sokszor jártam már, mégis új élmények vártak rám egy szép májusi napon. A túra elején a Baths of Aphrodite Étterem melletti hófehér kilátóból csodáltam a tengert. Tekintetem lesiklott a köves, vadregényes partra, majd a masszív sziklára melynek tetején egy kereszt állt.

kilátás a Baths of Aphrodite Étteremből

 

kilátó a Baths of Aphrodite Étterem mellett

 

kilátás a másik irányba a Baths of Aphrodite Étteremből

 

Bár hajtott a lelkesedés, mégis nehéz szívvel indultam útnak 11 órakor. Sejtettem, hogy ez a legszebb része mai sétámnak. A párás, poros levegő fátyolosra satírozta a színeket, az időjárás tikkasztó volt, a hőmérséklet 30 fok körül alakult. Az első szakaszon meredeken szakadt le a sziklafal, így nem tudtam a tenger mellett haladni, az autóúton indultam útnak. Néha felsejlett a tenger kékje a távolban, sőt időnként futott felé egy-egy földes út is. Lassan teltek a percek amíg az autók mellett baktattam a kanyargós úton közel két kilométeren át.

 

 

  

 

 

A Ttakkas Bay étteremnél végre visszatérhettem a tengerhez. Sétáltam kicsit a parton, amit apró, gömbölyű kavicsok borítottak. Az étterem terasza hívogató volt, fügefák, leanderek, pálmák között ücsörögtek a vendégek. 

 

 

 

 

Az öböltől a parton nem lehet továbbmenni, viszont a domboldalon rendezett sétány vezetett tovább. Imádtam a róla nyíló csodás kilátást! Mivel szombat volt, ráadásul egy szokatlanul meleg májusi nap, így sokan hűsöltek a vízben: fürdőzők, kajakosok, suposok egyaránt. Egy idő után, amikor lehetőség nyílt rá letértem a sétányról és két sor napozóágy között bandukoltam tovább a parton. Fárasztó volt a süppedős talajon sétálni, meg kellett dolgoznom minden lépésért. Maga a part nem volt lehengerlő, de a háttérben kirajzolódó dombok, hegyek alakja feldobta a látványt. 

 

 

 

 

 

Izgatott lettem, amikor a térképen azt vettem észre, hogy egy kis folyóhoz közeledek. Cipruson ilyenkor sosem lehet tudni előre, hogy mire számítsunk. Elképzelhető, hogy egy sással-náddal benőtt patakot talál az ember, amin nem tud átkelni, de az is előfordulhat, hogy a kiszáradt meder szinte észrevétlen, fel sem tűnik, hogy ott időnként bármi is folyik. Most szerencsémre az utóbbi fogadott, így gond nélkül folytathattam az utat. Szinte homokosnak tűnt a part, a kövek apró szeművé koptak. Magam mögött hagyva a napozóágyas részt, hosszan sétáltam tovább a tengerparton, már csak néhány strandoló pihent saját napernyője alatt. A tenger közelsége, nyugtató morajlása igazán kedvemre való volt, pláne, hogy ilyen hosszan sétálhattam mellette! Újabb két kilométer telt el, amikor a partot lezáró sziklák miatt keresnem kellett egy felfelé vezető ösvényt. 

a kis patak kiszáradt medre

 

vadregényes tengerpart, ahol még némi árnyék is akad

 

a nyugalom szigete

 

Hirtelen egy másik világba csöppentem, olyan érzésem volt mintha Santorinin lennék! Macskaköves, szűk utcák, fehér falak, íves felületek, színpompás virágok, panorámás medence... Minden tiszta és tökéletes(nek tűnő)! 
Az Anassa Hotel kertje - ahol valójában jártam - akkora, mint egy kisebb falu, még saját kápolnája is van!

 

 

 

 

 

Magam mögött hagyva a mesebeli világot, egy kapun kilépve visszatértem szó szerint egy mezei sétányra, hiszen egy szűk ösvényen haladtam tovább a kopár, napszítta tájon, remélve, hogy a kígyók épp máshol sziesztáznak! Óriási volt a kontraszt a szállodakomplexum kertjéhez képest, ahol öntözik, gondozzák a növényeket.

 

 

 

Elhaladtam néhány földbe vájt bunker mellett, majd egy kis öbölnél percekig figyeltem a hajók mozgását. Épp két ellentétes irányba úszó kirándulóhajó köszöntötte egymást.  

 

 

 

Sajnos a térképen jelölt tengerparti út a valóságban nem folytatódott tovább, pedig már közel voltam Latsi faluhoz. Egy rövid, ötszáz méteres szakasz helyett így fel kellett kanyarodnom az aszfaltútra - ami ráadásul egyre jobban emelkedett - és ott megtenni egy kb. két kilométeres kerülőt. A következő út, ami jó lett volna nekem le volt zárva, így egyre tágult a kör, amit a tengertől távolodva kellett megtennem.

visszatekintve a tenger felé

a képen balról érkeztem és a jobb oldali lezárt úton szerettem volna folytatni az utat

 

Kezdtem azt érezni, hogy ez a nap a tévelygések vígjátéka lesz és nem is tévedtem. A térkép jelzett egy újabb utcát, amin el tudtam volna menni Latsi felé. Ez nem csupán távban lett volna jobb, hanem amiatt is, hogy ne az autóúton szambázzak. Az utcára elméletben két helyen is be lehetett volna fordulni. Gyakorlatban persze nem így volt: az egyiken kerítés feszült előttem, a másiknál pedig egy építkezés állta utamat. Nem volt más választásom, ismét célba vettem a főutat. Nem tudtam eldönteni, hogy kínomban nevessek vagy sírjak.  Fel-alá rohangálok a nap legmelegebb órájában, száguldó autósok mellett, ahelyett, hogy egy strandon fürdőznék a tengerben. Nem sok ilyen idióta van mint én, aki erre pazarolja a Cipruson töltött pár nap értékes idejét. De persze ez a saját döntésem, engem hajt a lelkesedés, nem kényszerít senki... Mindenesetre ezekben a pillanatokban nem volt túl jó kedvem.

a főút, amin haladtam

 

a kerítéssel elzárt utca

 

újra a főúton

 

Megváltás volt mikor beértem Latsi falu fehér házai közé, ahol járdán tudtam haladni. Bár a cabriosok, quadosok, jeepesek itt is mellettem húztak el, mégis jobban biztonságban éreztem magam. A Souli Étterem mellett elhaladva már mosolygósabb voltam. Innentől újra a lágyan hullámzó tenger mellett sétálgattam a csilingelő köveken. Kávézók, éttermek váltották egymást és ismét napozóágyak, napernyők sorakoztak a parton. 

Latsi

  

Latsi tengerpartja

 

Ebben a faluban véget is ért a sétám 13 óra 5 perckor. 7,48 km-t tettem meg 2 óra 6 perc alatt. A túra lezárásaként az Island Beach Bárba tértem be, melynek kifeszített árnyékolója alatt felfrissültem jeges italaimat kortyolgatva. Közben pedig már azt tervezgettem, hogy melyik lesz a következő szakasz amit bejárok Ciprus partvidékén!

 

 

 

 

 

Ha máskor is szívesen olvasnál ciprusi látnivalókról, kirándulásokról, érdekességekről, éttermekről, csatlakozz Facebook oldalamhoz, hogy ne maradj le az új bejegyzésekről! Vidám ciprusi fotókat pedig az Instagram oldalamon találsz: 2in1ciprus néven!

...............

Előző bejegyzés: 

Utam a jégkék tenger felé egy sportos nap délutánján

Következő bejegyzés:

Kolossi vár - A középkori erőd, amit a borok királya is meghódított