Neolitikus települések nyomában I. rész - Kalavasos Tenta kunyhói

 A Larnaca - Limassol autópályán gurulva sokszor rápillantottunk már a hatalmas sátorra, de évek teltek el mire meglátogattuk ezt a nem mindennapi helyet! Megmutatom nektek mit rejteget, mit oltalmaz ez a messziről is jól látható sátortető!

A Kalavasos Tenta feltárása

Nem mást, mint Ciprus egyik legfontosabb neolitikus, vagyis újkőkori települését, ami a mai Kalavasos falu mellett csodálható meg (Archaeological Site of Tenta at Kalavasos) egy kb. 20 m magas dombon, melyről csodás kilátás nyílik a Vasilikos folyó völgyére. 

A régészeti feltárások során a Kr.e. 7000 körüli időkből származó falu maradványait találták itt meg. Belegondolva beleborzong az ember, hogy lehetőségünk van 9000 évvel ezelőtt élt embertársaink egykori lakhelyét még napjainkban is szemügyre venni! 

 

Az első kőépítményekre és eszközökre 1947-ben a Kalavasos és a tengerpart között közlekedő vasút építése során bukkantak, de lényegében az 1976-1984 között zajló régészeti feltárás során került napvilágra az egykori falucska legnagyobb része. A terület fölé emelt tartós és jó minőségű árnyékoló mindenképpen szükséges volt, hogy megóvja a részben vályogtéglából épült épületek megmaradt részeit az időjárás viszontagságaitól. Mai formájában 1995-től láthatjuk a sátor formájú árnyékolót a helyszínen.

A terület a Tenta nevet viszont nem a manapság fölötte lévő sátorról kapta (görögül τέντα, angolul tent a sátor szó), hanem már korábban így nevezték el. A vallási hagyományok szerint Szent Heléna (Szent Ilona, Nagy Konstantin császár édesanyja) találta meg Jézus keresztjét, melynek egy darabjával egy véletlennek köszönhetően vetődött a szigetre! Eredetileg ugyanis Konstantinápolyba igyekezett, de hajótörést szenvedett és Ciprus partjainál kötött ki. Egy csoda folytán a kereszt hirtelen egy hegytetőre került, melyről egy káprázatos fényjelenség árulkodott. Heléna megpróbálta elvinni onnan, de miután nem sikerült, végül úgy döntött, hogy megfelelő hely lesz az a kereszt számára, mely köré egy kápolnát is építtetett, így jött létre aztán a Stavrovouni Monostor. Amíg viszont a szigeten tartózkodott Kr. u. 327-ben, egy sátorban lakott a Vasilikos folyó völgyében, innen kapta a terület később a Tenta elnevezést.



A házak és az emberek

A köralakú, kőből, vályogtéglából vagy ezek kombinációjából épített kunyhók a domboldal felső részén, egymáshoz hihetetlenül közel helyezkednek el, körülvéve egy kőfallal.

Kép forrása: Kalavasos Tenta információs tábla

 

Tetejük valószínűleg többnyire lapos, néhány esetben kupolás volt. Akadtak olyan kunyhók, melyekben fából egy-egy felsőbb szintet is építettek. A mini házakon ajtónyílás és pici ablakok kaptak helyet. A falak belső részét többnyire vékony, fehér vakolattal fedték be, díszítésük nem volt jellemző. Csupán a padlót festették néhol pirosra. 

 

A falu egykori lakói, akik feltehetőleg maximum 150-en lehettek, a környező földeken termesztettek búzát, árpát és lencsét valamint egyéb növényeket gyűjtögettek és vadásztak. Háziállataik is voltak, tartottak bárányt, kecskét és disznót. Tárolóikat is kőből építették (a fém és a cserépedények még ismeretlenek voltak), valamint feltehetőleg fából és nádból.

Mit talál ott aki ma arra jár?

Ha ellátogatunk erre a különleges régészeti helyszínre, akkor egy épített fapallón járhatjuk körbe a területet. A kis kerek házak maradványai mind meg vannak számozva, sokukhoz pedig tartozik egy információs tábla, amin angolul elolvashatjuk a fontosabb tudnivalókat, jellemzőket. 

 

Találunk leírást a házak egykori felépítéséről, a falu vezetőinek terebélyesebb lakhelyéről, az akkori temetkezési szokásokról (számos emberi csont is előkerült!), főzési technikájukról és egyéb érdekességekről. 

A területet néhány perc alatt is meg lehet nézni, de ha elolvasgatjuk az információs táblákat akkor is maximum egy negyed- vagy félórás programra készüljünk. A nyári nagy melegben is érdemes felkeresni, mert az árnyékoló sátor remek szolgálatot nyújt számunkra is a perzselő Nap ellen. A házak átmérője többnyire 2.4 - 3.6 m közötti, de találunk csupán 2 m -est is, amit valószínűleg magtárként használtak, illetve egy a többinél sokkal nagyobb, 8 m széles lakot is!

 

A fentiekből azt hiszem kiderült, hogy a Kalavasos Tenta egy nagyon jelentős, de kis méretű régészeti lelőhely. Cipruson több olyan régészeti park található, ahol több órát is el lehet tölteni. Ha azok meglátogatására nincs lehetőségetek, esetleg a nagy meleg vagy a kisebb gyerekek miatt nem vállalkoztok rá, akkor ez lesz számotokra az ideális választás! Gyorsan meg lehet nézni, de mégis láthattok fontos emlékeket őseink életéből!

Információk

• A belépőjegy ára: 2.5 EUR

• Nyitvatartási idő:

• Szeptember 16 - április 15: Hétfő - Péntek 8:30 - 16:00
• Április 16 - szeptember 15: Hétfő - Péntek 9:30 - 17:00
• Hétvégén és ünnepnapokon zárva

• A jegyárus bódéval szemben egy kis parkoló található.

 

Ha máskor is szívesen olvasnál ciprusi látnivalókról, érdekességekről, éttermekről, csatlakozz Facebook oldalunkhoz, hogy ne maradj le az új bejegyzésekről! Sőt, már az Instagramon is megtalálsz!

...............

Előző bejegyzés: 

Lympia és a Szerelem Lépcsője 

Következő bejegyzés:

Neolitikus települések nyomában II. rész - Choirokoitia dombja