Elif Shafak - Az eltűnt fák szigete (Könyvajánló)

"Ki ne tudná, hogy a kertészt, aki imádja a rózsákat, ezerszer is megszúrja a tövis!" - csupán egy idézet a regényből, melyben számos hasonló gondolatot találunk, amiket akár önmagukban is érdemes ízlelgetni egy darabig!



Ez az első könyv, amit Törökország egyik legismertebb írónőjétől, Elif Shafak-tól olvastam, de biztosan nem az utolsó! Gondolatai olyan mélyen törnek utat az emberben, mint ahogy egy fa gyökerei ágaznak szerteszét a föld alatt. A viszonzott szerelemnek az egyik legboldogabb dolognak kellene lennie, de van, hogy mégis tengernyi fájdalommal, féltve őrzött titkokkal jár együtt. 

"Az életben, a könyvekkel ellentétben, olyan finom, összeszőtt cérnaszálakból kell kibogozni a történeteket, mint a pillangók szárnyát behálózó hajszálvékony erek."

A könyv azonban sokkal több egy szerelmi történet elmesélésénél! Átfogó képet kaphatunk Ciprus történelmének egy sötét időszakáról, melynek tajtékos hullámai a mai napig sem simultak el teljesen. 

"Vagyis röviden, tömören a kérdésedre válaszolva, a nagymamád nem volt olyan gyáva, mint én.  Nem sejtette, hogy mi minden közeleg."

A sziget állat- és növényvilága is szerepet kap a könyvben, nem csupán a tájat leíró részekben, hanem ők is megosztják gondolataikat, élményeiket egymással és az olvasóval. 

"Rám törnek az emlékek, és ha erősen fülelek, még mindig hallom a réti pipisek és a verebek csivitelését, a poszáták énekét és a fütyülő récék füttyét; Ciprus madarait, amint a nevemen szólítanak."

A regény szereplői a maguk módján többnyire mind jók, mindenki jót akar a sajátjai számára, még sincs helye sokszor az őszinteségnek, a családi traumák egyre csak tovább görögnek. Bár egy kerek történetet kapunk, a válaszokat magunkban kell keresni, nekünk kell megértőbbnek, elfogadóbbnak lennünk magunkkal és egymással. Hiszen a regény szereplői mind SZIGETLAKÓK, mi pedig mindannyian FÖLDLAKÓK vagyunk!

"Talán mégis igaz, amit a boldogságról mondanak, hogy ragadós."


És álljon itt a regény hivatalos bemutatása is, hogy a történetről is képet kapjatok:

"Nicosia az egyetlen kettéosztott főváros a világon. Más nyelv, más írás, más emlékezet uralkodik a két oldalon - írja Elif Shafak új regényének elején.

Mégis van, ami akadálytalanul jár át a görög és a török Ciprus határán: a szél, a madarak - és a szerelem.

De mennyi esélye van a hetvenes években az egyik napról a másikra földi pokollá váló Nicosiában az elszabaduló erőszak közepette egy görög fiúnak, Kosztasznak, és egy török lánynak, Defnének, hogy felülírják a gyűlölet törvényét a szerelem törvényével?

Évtizedek telnek el, mire sorsuk beteljesedhet, ám az ezredforduló után új, választott hazájuk fővárosában, Londonban sem ereszti el őket a múltjuk. A traumák velük élnek. Lányuknak, a gimnazista Adának anyja halála után pedig azzal kell szembesülnie, hogy a fájdalom akkor is öröklődik, ha a szülők sohasem beszéltek arról, miért jöttek el Ciprusról.

Kétséges, hogy fel lehet-e dolgozni a kettős identitás terhét tizenhat évesen. A Londonba érkező török nagynéni, Meryem mindent egy lapra tesz fel, amikor elmeséli a szülők történetét, amelyről egy ciprusi vendéglőből Londonba telepített és a téli vihar elől a föld melegébe menekített, elásott fügefa monológjából is értesülünk."


A fenti fotó a téli álmából ébredező fügefánk előtt készült, Budapesten!

 

Ha máskor is szívesen olvasnál ciprusi látnivalókról, érdekességekről, éttermekről, csatlakozz Facebook oldalunkhoz, hogy ne maradj le az új bejegyzésekről! Sőt, már az Instagramon is megtalálsz: 2in1ciprus néven!

...............

Előző bejegyzés: 

Sea Caves bár - Élmények a finom kávétól a bíborvörös délvirágig!

Következő bejegyzés:

White River beach - Csodás öböl magas sziklák mögött, hol a tenger hupikék! 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések